Számtalanszor hallom, olvasom, hogy egy terméket úgy reklámoznak, hogy természetes alapanyagokból készül vagy nem tartalmaz mesterséges anyagokat. Nyilván a reklámszakemberek pontosan tudják, hogy ezzel lehet befolyásolni az emberek vásárlási szokásait, mert a vevők többsége azt gondolja, hogy a természetes anyagok jók, a mesterségesek rosszak.
Gondolom mindenki hallott már a gyilkos galócáról és egyéb mérges gombákról vagy mérgező növényekről. Ezek teljesen természetes anyagok, nem az ember mérgezte meg őket, így léteznek. Ugye nem gondolja senki, hogy ezek fogyasztása egészséges?
Vagy vegyük például a C-vitamint, amit mindenki ismer. Sokan tudják még a tudományos(abb) nevét is: aszkorbinsav. Többen azt gondolják, hogy a „természetes” C-vitamin jobb, mint a „mesterséges”. Mindenki megnyugodhat: a gyárban előállított aszkorbinsav molekulája pont úgy néz ki, mint pl. a citromból vagy paprikából kinyerhető aszkorbinsavé, azaz semmi jelentősége annak, hogy honnan származik a molekula.
Aztán ott vannak a növényvédő szerek, amit az emberek juttatnak a növényekre, hogy megvédjék őket a károkozóktól. A növények azonban nem „hülyék”. Ha nincs, ami megvédje őket, akkor ők kifejlesztenek maguknak olyan természetes peszticideket, amik megvédik őket. Ezek azonban az emberre egyáltalán nem veszélytelenek. Az USA-ban, az egyik kifejlesztett biozeller fajtáról (ames) kiderült, hogy tízszer több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a hagyományos zeller.
Lehetne még további példákat sorolni. Azt azonban senki ne gondolja, hogy akkor azt kell kijelentenünk, hogy a mesterséges anyagok jobbak, mint a természetesek. Ez sem igaz. Mindössze annyit állíthatunk, hogy egy anyag jó vagy rossz tulajdonságai nem azon múlnak, hogy természetes vagy mesterséges eredetűek.
Forrás: Kovács-Csupor-Lente-Gunda: Száz kémiai mítosz (Akadémiai Kiadó, 2011)