Szinte mindenki meg tud oldani elsőfokú egyenletet, aki elvégezte az általános iskolát. Aki középiskolába is járt, találkozott a másodfokú egyenlet megoldóképletével. Harmad- és negyedfokú egyenletek megoldására már csak az egyetemen van szükség. Ötödfokú egyenletre pedig már nincs általános megoldóképlet. Nem azért mert buták vagyunk, hanem azért mert matematikai úton bebizonyították, hogy ötöd- vagy annál magasabb fokú egyenletnek nem létezik megoldóképlete. Persze nagyon sok ötödfokú egyenletet meg tudunk oldani, de általános képlet nem létezik.
Ezt a felfedezést Niels Henrik Abel (1802.08.05.-1829.04.06.) norvég matematikusnak köszönhetjük. Már 22 évesen eljutott erre az eredményre és a bizonyítást elküldte Gaussnak, a kor legnagyobb matematikusának. Ő azonban válaszra sem méltatta az ifjú matematikus dolgozatát. Ennek ellenére Abel ösztöndíjat kapott, így eljutott Berlinbe, Itáliába, Franciaországba, de a párizsi akadémia sem értékelte nagyra munkáit. Nagyon fiatalon – még 27 sem volt – halt meg tüdővészben.
Neve azonban fennmaradt, hiszen a már említett tétel (Ruffini-Abel tétel) mellett az algebrában jól ismert Abel-csoport is az ő nevét őrzi. Sikerrel foglalkozott még konvergens sorokkal és elliptikus függvényekkel. Talán a laikusok számára is ismert az Abel-díj, amit a norvég király és a norvég kormány közösen alapított születésének 200. évfordulójára. Ezt a matematikusok Nobel-díjának is nevezik, mely jelentős pénzdíjjal (kb. egymillió USA-dollárral) is jár.
Forrás:
Sain Márton: Matematikatörténeti ABC
Egy válasz