Kérdések a mobiltelefon iskolai használatáról

Lehet itt most bezzegelni, hogy annak idején nem volt mobiltelefon és mégis felnőttünk, meg hogy annak idején még vezetékes telefon is alig volt és az milyen jó világ volt, meg hogy régen minden jobb volt!

De bizony el kell fogadnunk azt, hogy az okostelefonok az életünk részei. Amikor még tanítottam iskolában, engem is borzasztóan idegesített, ha a pad alatt nyomkodták a diákok, de inkább igyekeztem bevonni a tanításba, ahol lehetett. Például a Kahoot használata, vagy akkor amikor két csoportra osztva a diákoknak érvelni kellett az atomerőmű mellett vagy ellene úgy, hogy az internetről gyűjthettek információkat. Így meg tudtam nekik mutatni, hogy értelmes dolgokra is lehet használni a mobilt, nem csak hülyeségekre. És igen, egy jól elkészített TikTok videó is lehet hasznos az oktatásban.

Igen, tudom, hogy lehet majd használni, de ennek a kivitelezése azért nem lesz egyszerű. Mi fog történni? Reggel be kell szedni valakinek (nyilván egy tanárnak) minden gyerek mobilját, amit délután vissza kell adni. Ezzel kapcsolatban átmegyek Columbo hadnagyba: lenne néhány kérdésem. Tételezzük fel, hogy nem rúgtak ki a Kölcseyből és még ott tanítanék, próbálom átgondolni, hogy mi történne ott.

  1. Ki vegye át reggel a telefont? Egy ember az összes diáktól? Mindenki az osztályfőnökének adja le?
  2. Mi van, ha az osztályfőnöknek nincs első órája? Mi van, ha a diáknak nincs első órája? Valaki majd mindig ott áll a kapuban, hogy az új érkezőktől begyűjtse a telefont?
  3. Mi van, ha a diák azt mondja, hogy nincs nála telefon? Vagy lead egyet, egy másikat pedig magánál tart? Motozás lesz?
  4. Hová tesznek 800 db mobiltelefont? Ki vállalja ezekért a felelősséget? Ha 100.000 forintos átlagárral számolok (ennél persze jóval drágább mobilok is vannak), akkor ez 80 millió forint!
  5. Hogy történik a visszaadás? Nem egyszerre végez minden diák, valaki majd végig ott áll a kapuban? Hogy fogja megtalálni a 800 közül az adott diákét? Honnan tudja, hogy a sajátját viszi el?
  6. Mi van, ha visszaadáskor sérült a telefon és a diák szerint reggel még nem volt az? Hogy lehet bizonyítani, hogy ekkor sérült meg? És ha tényleg a tárolás során sérül meg, akkor ki téríti meg a kárt?

Valószínűleg a jogalkotók ezt nem gondolták át. Egy biztos: ha most iskolában tanítanék én ezt megtagadnám! Nem lennék hajlandó a diákok értékes mobiljaihoz nyúlni! Szerintem ezt kellene tenni minden tanárnak! Oldja meg az államtitkárság vagy a tankerület vagy akárki. De persze naiv vagyok: a pedagógusok ezt is végre fogják hajtani…

Palya Tamás

Palya Tamás

30 évig tanítottam gimnáziumban matematikát és kémiát. Jelenleg szabadúszó tanár vagyok.

9 válasz

  1. Kedves Tamás!

    Én nem fogom begyűjteni a mobilokat, egyre tudok vigyázni, bármilyen rohanós is egy nap, de 30-ra tuti, hogy nem. Nem érzem, hogy a munkám része lenne, és azt sem, hogy bármi értelme lenne ennek a szabálynak, önálló munka során eleve kérem, hogy mobilt is haználjanak, mert fontos eszköznek tartom ahogy azt is fontosnak tartom, hogy a tanítványaim ne csak a közösségi platformokat meg a játékokat használják. Akit nem tudok bevonni az órába, azt akkor sem tudom, ha unatkozni fog.

  2. Annyira jó írás!
    Gratulálok!
    Nekem az is eszembe jutott, hogyan fogom ezentúl megoldani, ha az iskolában nem lesz net ( sokszor előfordul ), és mégis szükségem lesz rá. Akkor valamelyik gyerek korlátlan mobilnetjét szoktam használni. Az enyémet nem tudom, mert nekem nem korlátlan. De ezek után lehetne korlátlan netes pedagóguscsomag. Gondolom lesz…😀🫣

  3. Jogosak a kérdések! Nincs semmi végiggondolva. A jogalkotó(k) túlbonyolították a dolgot, szokás szerint a felfelé történő megfelelés végett. És újabb és újabb őrületek követik egymást, amg ezek lesznek….

  4. Kár volt annyit tanítanod, ha ilyen kérdéseket teszel fel! Mi már pár éve alkalmazzuk ezt minden gond nélkül, aki nem adja le, azonnal igazgatói figyelmeztetést kap, kezdetben volt néhány, azután mindenki megtanulta a rendet. Persze a hozzáállás fontos, tudod vannak akiknek minden problémára van 10 megoldásuk és vannak akiknek minden megoldásra van 10 problémájuk, te az utóbbiak közé tartozol! De ha kéred megválaszolom a kérdéseid! Üdvözlettel kolléga! (bocsánat csak volt)

    1. Tisztelt Uram!

      Én azért nem dicsekednék vélelmezett és folytatólagos jogsértéssel!

      Indoklás:
      1.) Minimum házirend szinten szabályozniuk kellett – volna – a mobiltelefon “leadást”.
      (Az úgy nem megy, hogy Gabi bácsi ezt csak úgy egy réveteg pillanatában eldönti…pláne, ahogy ön is írta: “aki nem adja le, azonnal igazgatói figyelmeztetést kap” … tehát a házirendben a “jutalmazás-büntetés” részben fel kell tüntetni, hogy aki magánál tartja az iskolában a mobilját, az bizony igazgatóit kap.)
      2.) A Házirendet véleményeztetni kell … SZM, DÖK, stb. (Szülői Munkaközösség gondolom örült!)
      3.) A Fenntartónak pedig el kell fogadnia a módosítást!
      Persze nem azonnal, erre 30 napja van és vissza is adhatja “felülvizsgálatra”.
      (No, itt kezdődik az első probléma, ugyanis a Fenntartót nem lehet a Házirendben olyanra kötelezni, amelynek esetleges – jogszabályban meg nem határozott – költségvonzata van. Egy ilyen döntésnek pedig ~ minimum a biztonságos tárolás, (minősített) személyes adatokhoz – ugye az a huncut GDPR 🙂 – való illetéktelen hozzáférés ~ nem kis mértékben van és lehet költségvonzata.)
      4.) Ha és amennyiben a Fenntartó aláírja, akkor érvényes a módosított Házirend.
      Viszont ha aláírja, akkor felelősséget is vállal, mint Fenntartó, tehát káresemény, adatszivárgás és még kismillió dolog miatt utána perelhetővé válik.

      5.) Az sem úgy van, hogy a gyerek “leadja” a telefonját.
      Minden gyermeknek biztosítani kell egy kamerával megfigyelt helyen egy biztonságos tárolóhelyet, ahova Ő MAGA leteszi a telefonját és lezárja. Amikor pedig végez, akkor Ő MAGA kiveszi onnan.
      Ellenkező esetben ugyanis nem bizonyítható, hogy illetéktelen személy a mobiltelefont “babrálta”.
      (Az okostelefon pedig nem egy toll, vagy ceruza, hanem személyes adathordozó készülék, szóval megint GDPR.)

      Mindezekből kifolyólag az ön irományával kapcsolatban a konklúzió annyi, hogy vagy nem teljesen a valóságot írta le a kommentjében, vagy ha igen, akkor bizony igencsak nagy bajban van.

      A stílusát meg inkább nem minősítem!
      Csak reménykedni tudok abban, hogy nem tanár… ha meg az, akkor csak ajánlani tudom, hogy sok szép szakma van, nem kell mindenkinek a pedagógiai pályán lennie.

  5. Tökéletesen egyet értek. Pontosan ezek a kérdések bennem is megfogalmazódtak.
    Különben, ha a gyerek nem akar, nem tud figyelni, résztvenni az órán, akkor mindegy, hogy mit csinál. Majd csinál mást, ha a mobilját nem használhatja.
    Az oktatásnak, a tanításnak alkalmazkodnia kell mobilos , internetes világunkhoz. Ott van a gyerek zsebében egy olyan számítógép ami jobb, mint az informatika szaktanteremben lévő és nem használjuk. Hajrá, előre! Digitális hét mobil nélkül!
    Ha P.S-t annyira zavarja, hogy a gyerek mobilozik, akkor miért nem a mobilvételt akadályozza meg. Úgy, mint a tüntetéseken.
    Még egy ötlet! A képviselők se használhassanak, mobilt, táblagépet, stb. hanem figyeljenek az országgyűlési előadókra!

  6. “Véletlenül” átvezényli a honvédség az 55 év feletti katonákat az iskolákba, akik munkáltatója nem a tanker lesz, hiszen csak átvezénylésről van szó. (Parancsot teljesítenek!)
    Minden pedagógiai végzettség nélkül is alkalmazni kell Őket, ezt vitatni sem lehet.
    Minden iskolának van iskolarendőre, lassan már iskolaőre is, most meg lesz “iskolakatonája”. (“Trió”)

    Szóval szerintem a “Trió” bármit – is – megtehet egy oktatási intézményben, a fellebbezés pedig rövidúton – ugye – az egyik BM-es asztalon landol.
    Ezek után van kérdés a telefonokkal kapcsolatban?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Függvénytáblázat

Ha magántanárként dolgozik az ember, annak az az (egyik) előnye, hogy belelát abba, hogy az iskolában tanító kollégák mit csinálnak, pontosabban a gyerek füzete és

Tovább olvasom »

Erdős Pál

Erdős Pál (1913.03.26-1996.09.20.) minden bizonnyal a nemzetközileg legismertebb magyar matematikus. Már négyéves korában kétjegyű számokat szorzott össze és önállóan felfedezte a negatív számokat. Szakterülete a

Tovább olvasom »