Ez a legrettegettebb feladattípus a többség számára. Az emelt szintű érettségin igen nagy súllyal esik latba, hiszen általában a pontok felét itt lehet megszerezni.
Nagyon sok feladatot kell megoldani minden témakörben, erre vannak nagyon jó könyvek (pl.: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából), de arra ne számíts, hogy majd minden feladat olyan lesz, amire már láttál példát. Az emelt szintű kémia érettségiben azért szinte mindig van nem szokványos feladat, ami nem lépi túl a követelményt, de van benne egy kis csavar. Nagyon ritka a „tiszta” feladat, amihez csak egy témakört kell ismerni. Inkább 3-4 témakör, ami előjön egy feladatban.
Nem kell megijedni attól, ha olyan vegyület szerepel a feladatban, ami nincs benne a követelményben (velem is előfordul, hogy nem is hallottam addig róla), mert vagy megadják a megoldáshoz szükséges adatokat, vagy éppen a képletet kell kitalálni. Ugyanez a helyzet, ha ismeretlen a reakcióegyenlet, mert a szövegből kitalálható, hogy mi keletkezik vagy megadják az egyenletet „csak” rendezni kell. Ehhez fontos, hogy tudjál oxidációs számok segítségével egyenletet rendezni.
Ha egy számítási feladat reakcióegyenleten alapul, akkor mindig írd fel azt, akkor is, ha azt külön nem kéri a feladat. Ha esetleg ez nem sikerül, akkor próbálj valamilyen arányokkal számolni. Ha megnézed egy javítókulcs elejét (ezt mindenképp tedd meg), akkor például ezt láthatod:
„Kisebb elvi hiba elkövetésekor az adott műveletért járó pontszám nem jár, de a további lépések a hibás adattal számolva pontozandók.
Kisebb elvi hibának számít például:
• a sűrűség hibás alkalmazása a térfogat és tömeg átváltásánál,
• más, hibásan elvégzett egyszerű művelet,
• hibásan rendezett reakcióegyenlet, amely nem eredményez szembetűnően irreális eredményt.”
Vagyis még a hibás reakcióegyenletből levezett megoldásért is jár pont!
Nagyon fontos, hogy a megoldás áttekinthető legyen. Nem az a baj, ha csúnyán ír valaki, hanem az, ha a javítótanár keresgéli, hogy most mi hová tartozik. Tehát lehet gyöngybetűkkel is úgy írni, hogy a javító tanár beleőszüljön a javításba. Szóval a lapon felülről lefelé haladj! Inkább kérj pótlapot, de az ne legyen, hogy nincs hely a lap alján és ezért ugyanannak a lapnak a tetején folytatod a megoldást, hiszen a tanár először azt látja, ami fölül van.
Figyelj a mértékegységekre! Mindig írd ki, de azt is, hogy az most mire vonatkozik. Pl. ha azt írod, hogy 5 g -> 8 g, abból nem sokat fog érteni a tanár.
Ügyelj a kerekítésre, de ezt ne stresszeld túl, hiszen mindössze 1 pont jár, ha az összes feladatban jól kerekítesz! Mindig azt vedd figyelembe, hogy a szövegben megadott adatok hány értékes jegyre vannak megadva, te is így add meg a végeredményt.
Egy jó számológép nagy segítség! A még használható, de jó minőségű gépek megoldanak elsőfokú egyenletet, ami persze nem nagy szám, ha az az egyenlet, hogy 5x = 10, de azért ennél bonyolultabbak is kijöhetnek. A jobb gépek megoldják a két-, háromismeretlenes egyenleteket is, amivel rengeteg időt tudsz spórolni. Ezeket a funkciókat a matekérettségin nem lehet használni, de a kémián igen! És persze jól jön a másodfokú egyenlet megoldása is géppel, amit viszont már a matekérettségin is lehet. Persze ne ismeretlen géppel menj, előtte azért próbáld ki!
Használd a függvénytáblázatot, akár többfélét is! Ezekkel se úgy menj, hogy akkor látod először. Csak reménykedni tudok, hogy a te kémiaoktatásodnak része volt az is, hogy megmutatták, mi hol van benne. Ha nem, akkor addig nézegesd. Fontos, hogy ne legyen beleírva semmi, sőt egy eduline cikkben az állt, hogy az OH útmutatása szerint még cetlik, könyvjelzők, post-itek sem lehetnek benne!
Ha egy feladat a) részét nem érted, attól még megcsinálhatod a b) vagy c) részt. Szóval nehogy átugord emiatt az egész feladatot. Persze, ha nem megy egy feladat ne tölts el vele sok időt!
Melyik a legfontosabb feladattípus? Ha csak egyet kellene választani, akkor azt mondanám, hogy az oldatok, hiszen az szinte minden feladatban megjelenik. Át kell tudni váltani a különböző összetétellel/koncentrációval megadott oldatok adatait a másikba és tudni kell a kristályvizes sókkal való számolást is.
Ha szeretnél kidolgozott feladatmegoldásokat videós magyarázattal, akkor pedig látogass el ide.
