Kémia érettségi: esettanulmány

Ez a típus általában az elején van a feladatlapnak, ennek ellenére azt tanácsolom, hogy hagyd a végére. Van, amikor 2 oldalnyi a szöveg és nagyon veszélyes sok időt tölteni vele.

A kérdés, hogy amikor hozzákezdesz, akkor mennyi idő van még hátra. Ha túl kevés az idő, akkor inkább egyből a kérdéseket olvasd, hiszen mindig van olyan benne, ami a szöveg elolvasása nélkül is könnyen megválaszolható. Ha látsz egy táblázatot, akkor először arra koncentrálj, mert ahhoz kapcsolódó kérdés szokott lenni.

Ha azonban sok időd van, akkor olvasd végig a szöveget, majd úgy menj végig a kérdéseken. Nagyon figyelj arra, hogy bizonyos esetekben több választ is be kell írni egy kérdéshez, előfordul, hogy megmondja a feladat, hogy hány darabot kell felsorolni pl. tapasztalatokat vagy anyagokat stb.

Bizonyos esetekben itt is segít a függvénytáblázat, ne szégyelld használni! Vigyél többfélét is, ha van! Képletek, tulajdonságok, saverősség, standardpotenciál és még számtalan adat található benne, amik segíthetnek egy jó válasz megadásában. Ismét felhívom a figyelmedet, hogy ne legyen beleírva semmi, sőt egy eduline cikkben az állt, hogy az OH útmutatása szerint még cetlik, könyvjelzők, post-itek sem lehetnek benne! (Erről már az előző bejegyzésben is írtam.) Előtte azért nézd meg, hogy mik találhatók benne!

Nagyon fontos, hogy a 4 órát nem lehet végigülni étlen-szomjan, ezért legyen nálad enni- és innivaló. Azt azonban ne felejtsd el, hogy a szénsav keletkezése egyensúlyra vezető folyamat és ez fontos lehet, ha a szénsavas innivalódat bontod fel. 🙂 Szóval ezt ne a dolgozat felett tedd meg!

Ha még átnéznéd a számítási feladatokat, akkor ebben itt tudok segíteni.

Palya Tamás

Palya Tamás

30 évig tanítottam gimnáziumban matematikát és kémiát. Jelenleg szabadúszó tanár vagyok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Függvénytáblázat

Ha magántanárként dolgozik az ember, annak az az (egyik) előnye, hogy belelát abba, hogy az iskolában tanító kollégák mit csinálnak, pontosabban a gyerek füzete és

Tovább olvasom »

Erdős Pál

Erdős Pál (1913.03.26-1996.09.20.) minden bizonnyal a nemzetközileg legismertebb magyar matematikus. Már négyéves korában kétjegyű számokat szorzott össze és önállóan felfedezte a negatív számokat. Szakterülete a

Tovább olvasom »