Gauss

Carl Friedrich Gauss (1777.04.30.-1855.02.23.)

Szinte mindenki ismeri azt a történetet, amelyben egy braunschweigi iskolában a tanító azt a feladatot adta a diákoknak, hogy adják össze a természetes számokat 1-től 40-ig (más források szerint 100-ig). Ekkor – szinte azonnal – felállt egy hatéves (más források szerint tízéves) fiú és kivitte a palatábláját, amin a helyes eredmény volt. A tanító megkérdezte, hogy hogyan jött rá erre, mire ő elmondta, hogy az 1-hez a 40-et adta, a 2-höz a 39-et és így tovább. Így 20 számpárt kapott, melyek mindegyikének összege 41 volt. Így csak a 41-et kellett 20-szal szorozni. Ezt a fiút Carl Friedrich Gaussnak hívták, akit később a matematika fejedelmének neveztek.

Bár szegény családból származott – a tanító közbenjárásával – lehetősége volt komolyabban foglalkozni a matematikával, mert a braunschweigi herceg anyagilag támogatta a tanulmányait. Akkoriban a gazdag emberek úgy gondolták, hogy a kultúrára és a tudományra érdemes pénzt áldozni…

19 évesen már rájött, hogy hogyan lehet megszerkeszteni a szabályos 17-szöget, csupán körző és vonalzó segítségével. (Ennek tiszteletére a szülővárosában található szobrának talapzata egy szabályos 17-szög.) Az igazi hírnevet az hozta meg neki, hogy az akkortájt felfedezett kisbolygó, a Ceres, egyszer csak eltűnt a csillagászok látóteréből, mert a Nap mögé került. Gauss azonban kiszámolta a pályáját és megmondta, hogy hol fog majd feltűnni a bolygó. Természetesen igaza lett!

Munkáira nagyon igényes volt, csak azt volt hajlandó kiadni, amit tökéletesnek gondolt, így nagyon sok felfedezéséről nem is tudhatunk. Így is elképesztő mennyiségű ismerettel gazdagította a matematikát egymástól távol eső területeken is. Foglalkozott számelmélettel (prímszámok, oszthatóság), geodéziával, komplex számokkal, csillagászattal, geometriával, fizikával, de biztos sokan hallottak a Gauss-görbéről is.

Van magyar kapcsolódása is, hiszen együtt járt egyetemre Bolyai Farkassal. Amikor Bolyai János megalkotta az abszolút geometriát, akkor Farkas ezt alküldte Gaussnak, aki azt válaszolta, hogy azért nem dicséri, mert akkor a saját eredményeit dicsérné. Ez bizony erősen visszavetette Bolyai János munkásságát és egyik oka lett a nagy magyar matematikus elszigetelődésének.

Forrás:

Sain Márton: Matematikatörténeti ABC (Tankönyvkiadó, 1987)

Marcus du Sautoy: A prímszámok zenéje (Park Könyvkiadó, 2014)