Függvénytáblázat

Ha magántanárként dolgozik az ember, annak az az (egyik) előnye, hogy belelát abba, hogy az iskolában tanító kollégák mit csinálnak, pontosabban a gyerek füzete és tudása alapján mit látok én abból. Természetesen nem veszem úgy, hogy a gyerek mindig a teljes igazságot tárja fel, de azért bizonyos dolgok nagyon aggasztanak.

Ezek közül az egyik legidegesítőbb téma a függvénytáblázat (nem)használata, matekórán. Ez egy olyan segédeszközt, amit az érettségin lehet használni, tehát – véleményem szerint – nem tiltani és nem tűrni kellene ennek alkalmazását, hanem támogatni! Ehhez képest a matektanárok egy része nem engedi ezt, hiszen „jó az, ha megtanulja a képletet a gyerek”. 2024-ben, amikor már mindenhol megjelenik a mesterséges intelligencia ott tartunk, hogy a diáktól – akinek heti 35 órája mellett még 8-10 tantárgyból kell készülni – elvárják, hogy képleteket magoljon! Aztán csodálkozunk, ha nem szeretik (vagy inkább utálják) a matematikát.

Ha egy segédeszköz használata megengedett az érettségin, akkor egy tanárnak kötelessége annak használatát megtanítani! Van olyan matektanár, aki azt mondja, hogy majd 12.-ben lehet használni! De miért? Tényleg azt gondolja valaki, hogy egy átlagos vagy átlag alatti képességekkel rendelkező diáknak könnyű bemagolni a képleteket? Egyáltalán nem az, ráadásul 2 hét múlva már el is felejti.

Találkoztam olyan végzős diákkal, akinek azt mondja a tanára, hogy év közben nem lehet használni, majd az érettségin! Komolyan gondolja, hogy aki még soha nem használhatta a függvénytáblázatot majd az érettségin – amikor először látja – sikerrel fogja alkalmazni? Van olyan tanár, aki azt mondja, hogy az érettségin nem lesz idő kikeresni a megfelelő képletet, ezért inkább tanuld meg mindet…

Hogy mennyire független ez az iskolatípustól azt jól mutatja, hogy van a függvénytáblázatot nem használó tanítványaim között olyan is, aki a középszintű kettesért küzd, meg olyan is, aki az emelt szintű ötösért. Mindkettőjüknek óriási segítség lenne ez a kiadvány.

Ezt már felvetettem egyszer egy tanári levelezőlistán és voltam olyan naiv, hogy azt hittem mindenki mellém áll. Nem így lett. Hatalmas vita kerekedett belőle, amiből még egy összefoglaló cikk is született az Érintő című folyóiratban, azt itt lehet elolvasni.

Összefoglalva: mélységes tisztelettel kérem a kollégákat, hogy engedjék, sőt szorgalmazzák a függvénytáblázat használatát a középiskola minden évfolyamán, minden matekórán!

Palya Tamás

Palya Tamás

30 évig tanítottam gimnáziumban matematikát és kémiát. Jelenleg szabadúszó tanár vagyok.

2 válasz

  1. Én tökéletesen egyetértek és soha nem fogom megérteni azokat a kollégákat, akik magoltatják a mai napig a képleteket.Minden órán lehet használni, öt példány is van a termemben, amit óra előtt, alatt elvihet bárki

  2. Tökéletesen egyetértek! Én technikumban tanítok, szakmától függően igen különböző képességű diákokat, és már 9. osztálytól kötelezővé teszem magukkal hozni az órákra a függvénytáblázatot, amit folyamatosan használunk. Minden dolgozatnál, még röpdolgozatnál is engedélyezem a használatát.
    Ettől függetlenül, a gyakrabban előforduló képleteket, pl a másodfokú egyenlet megoldóképletét maguktól is memorizálják, viszont előfordul, hogy ha hosszabb ideig nem használják, csak a “dallamára” emlékeznek, így lemarad egy előjel, vagy megváltozik egy együttható, ezért arra bíztatom őket, inkább mindig ellenőrizzék a függvénytáblázatban, hogy jól emlékeznek-e, mint hogy rossz képletet használjanak.
    Különösen fontos, hogy tudják, mit hol találnak, és ne keresgéléssel teljen el az idő, valamint azt is tudják, hogy pontosan melyik képletre van szükségük, ne keverjék össze a hasonló képleteket (pl a mértani sorozat összegképletét a gyűjtőjáradék képletével). Mindez csak a rendszeres használattal alakítható ki.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Függvénytáblázat

Ha magántanárként dolgozik az ember, annak az az (egyik) előnye, hogy belelát abba, hogy az iskolában tanító kollégák mit csinálnak, pontosabban a gyerek füzete és

Tovább olvasom »

Erdős Pál

Erdős Pál (1913.03.26-1996.09.20.) minden bizonnyal a nemzetközileg legismertebb magyar matematikus. Már négyéves korában kétjegyű számokat szorzott össze és önállóan felfedezte a negatív számokat. Szakterülete a

Tovább olvasom »