A kémia érettségiről részletesen

Gyakran olvasom facebook csoportokban azt a kérdést, hogy kinek vannak kidolgozott érettségi tételei. Ebben a bejegyzésben megpróbálom elmagyarázni, hogy az emelt szintű kémia (és a legtöbb tantárgy) esetén miért értelmetlen ez a kérdés.

Kémiából emelt szinten van egy írásbeli vizsgarész, melyen 100 és egy szóbeli rész, amelyen 50 pont szerezhető. Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldaniuk.

A feladatlap legfontosabb ismérvei (forrás: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2024/kemia_2024_e.pdf)

„Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Az írásbeli feladatsor közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket. Az írásbeli feladatsor tartalmi összeállításánál meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak. Az írásbeli feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:

– feleletválasztásos kérdések;

– táblázatkiegészítés;

– reakcióegyenletek kiegészítése;

– elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);

– esettanulmány típusú problémafeladat (egy kémia tárgyú, szóközökkel együtt legfeljebb 6000 karakter hosszúságú szöveg, pl. újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);

– számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

A feladatok száma változó, a felsorolt feladattípusok közül lehetőleg minél több fajta szerepel az írásbeli feladatsorban. Egy feladaton belül a feladattípusok vegyesen is alkalmazhatók, például kísérlet értelmezése és hozzá kapcsolódó számítás.

Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

– Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.

– A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki.

– Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 50-60%-át teszi ki.

– Ezen belül az elméleti feladatok típusainak aránya az elméleti pontszám százalékában:

– Feleletválasztásos kérdések (az esetleges számítási feladatrészek nélkül): 15-25%

– Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés (az esetleges számítási feladatrészek nélkül): 25-40%

– Elemző feladatok (az esetleges számítási feladatrészek nélkül): 25-40%

– Esettanulmány (az esetleges számítási feladatrészek nélkül) 0-20%

– Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át.”

Magyarul az írásbeli érettségin bármit kérdezhetnek, ami a követelményben benne van. A követelmények ugyanebben a dokumentumban találhatók.

Szó esik még a szóbeli vizsgáról is:

„Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

A szóbeli feladatsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsor egyenként legalább 20 tételt tartalmaz.

A tétel jellemzői A szóbeli vizsgatétel három feladatot, A), B) és C) feladatot tartalmaz. Az A) feladat: Egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. A B) feladat: Egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése, vagy egy leírt kísérlet várható eredményének becslése és elemzése. A C) feladat: Problémamegoldó feladat. A tétel három feladatának megfogalmazásánál törekedni kell arra, hogy legalább egy-egy szerves, illetve szervetlen kémiai kérdés szerepeljen, amelyben fel kell használni az általános kémiai ismereteket. (Például, ha az A) feladat általános kémiai témára vonatkozik, akkor a következő két feladat egyikében a szerves, a másikban a szervetlen kémia domináljon.) Elvégzendő kísérlet esetén a tételnek tartalmaznia kell a kísérlet során felhasználható anyagok és eszközök listáját. A felkészülési idő után, a szóbeli felelet megkezdése előtt a vizsgázó az elvégzendő kísérletet a tantárgyi bizottság tagjainak bemutatja.”

A szóbeli tételek pontos szövege tehát nem ismert. A nyilvánosságra hozott anyagok is megtalálhatók az OH honlapján: https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/2024tavaszi_vizsgaidoszak/2024tavasz_kozismereti_targyak

A kémia esetén nyilvánosságra kerülnek az A és C tétel témakörei. Akkor ezeket ki lehet dolgozni? Persze, de ha megnézed, akkor látod, hogy ez lefedi a teljes tananyagot. Vagyis a lényeg, hogy mindent meg kell tanulni, úgy mint az írásbeli vizsgára. A teljes tananyag  megtanulásához én a Villányi Attila féle „Kémia a kétszintű érettségire” című könyvet ajánlom. Ezt sokan azért nem szeretik, mert vannak benne üres részek, amit az addigi ismeretek alapján önállóan kell kitölteni, ami gondolkodásra készteti a diákot. Természetesen az internet korában ennek a könyvnek a kitöltése is megtalálható.

Ott van még a B tétel is, ami a kísérleteket írja le. Itt pontosan felsorolják, mind a 69 (!) kísérletet, ami része az emelt szintű érettségi vizsgának. Ha egyedül készülsz, akkor ezeket megtalálod youtube videókon, ezeket ki lehet dolgozni. Néhány egyetem szervez olyan tanfolyamot, ahol ezek elvégzésének lehetőségét biztosítják.

A kísérletekről még ebben a bejegyzésben írtam.

Palya Tamás

Palya Tamás

30 évig tanítottam gimnáziumban matematikát és kémiát. Jelenleg szabadúszó tanár vagyok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Függvénytáblázat

Ha magántanárként dolgozik az ember, annak az az (egyik) előnye, hogy belelát abba, hogy az iskolában tanító kollégák mit csinálnak, pontosabban a gyerek füzete és

Tovább olvasom »

Erdős Pál

Erdős Pál (1913.03.26-1996.09.20.) minden bizonnyal a nemzetközileg legismertebb magyar matematikus. Már négyéves korában kétjegyű számokat szorzott össze és önállóan felfedezte a negatív számokat. Szakterülete a

Tovább olvasom »