Kellenek-e a természettudományos tárgyak?

30 évig tanítottam iskolában kémiát és matekot. Hányszor hallottam azt, hogy minek ez nekem? Mi szükségem van erre? Hol fogom használni ezt az életben? Én közgazdász/jogász/bölcsész leszek, nem kell kémia! Ma is eltelt egy nap, hogy nem használtam a kovalens kötést. És így tovább, még sorolhatnám.

Aztán ma csattanós választ kaphattak ezek az emberek a felvetéseikre. Be kell vallanom, hogy nézem az RTL-en az Álommeló című műsort, nem baj, ha ezért kinevettek, lenéztek, túl vagyok már azon, hogy az alapján döntsek dolgokról, hogy mit gondolnak róla az emberek.

A mai epizód nagyon tanulságos volt. Aki nem tudná ez a műsor arról szól, hogy Balogh Levente elnöki asszisztenst keres és ma a jelentkezőknek az volt a feladatuk, hogy 5 „feltaláló” közül eldöntsék, hogy melyikük „találmányába” fektetnének pénzt. Jött egy fickó, aki az MIT-n tanul, legalábbis ezt mondta. Aztán azt, hogy a sós vizet egy egyszerű „nanoszűrő” segítségével megtisztítja és iható víz lesz belőle. Egy sima háztartási műanyagtölcsérbe beledobta a „találmányát”, majd „tengervizet” öntött rá és attól – állítása szerint – édesvízzé vált. Minimális természettudományos műveltséggel kiszúrható, hogy ez hatalmas kamu. A jelöltek kérdezhettek, de a 12-ből senkinek sem jutott eszébe, hogy megkóstolja a „tengervizet” és az abból készült „édesvizet”. Végül a versenyzők közül négyen (azaz az egyharmaduk) az 5 befektetési lehetőség közül ezt választotta. (Természetesen beépített ember volt a “feltaláló”, csak eljátszotta a szerepet.)

Remélem, hogy ezek a jelöltek most elgondolkodnak azon, hogy miért is kell tanulni a természettudományos tantárgyakat, annak ellenére, hogy egyikőjük sem természettudományos pályát választott. És remélem a nézők közül is sokan átgondolják ezt. Rengeteg ember keres nagyon sok pénzt azzal, hogy kihasználja az emberi butaságot! Szóval még akkor is érdemes figyelni ezeken az órákon, ha nem akarsz tudós lenni vagy nem akarsz az Álommelóba jelentkezni.

Persze nekünk tanároknak is el kell gondolkodni azon, hogy biztosan az-e a legfontosabb, hogy a diákok tudjanak képleteket és reakcióegyenleteket felírni vagy inkább az, hogy megértessük: a természettudományos tantárgyak nagyon szorosan köthetők a mindennapi életünkhöz. Nyilván van egy központi tanterv (egyébként a NAT 2020 kémia részében vannak nagyon jó ötletek, meg persze rengeteg tudásanyag, amit nem lehet ekkora óraszámban megtanítani), de azért én mindig igyekeztem a való élethez kapcsolni a megtanítandó dolgokat. Több-kevesebb sikerrel.

Szóval ez a műsor is jól mutatja, hogy változtatni kell az oktatáson, aminek feltétele, hogy a tanárokat nem üldözzük el az iskolákból.

Palya Tamás

Palya Tamás

30 évig tanítottam gimnáziumban matematikát és kémiát. Jelenleg szabadúszó tanár vagyok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hasonló cikkek

Erdős Pál

Erdős Pál (1913.03.26-1996.09.20.) minden bizonnyal a nemzetközileg legismertebb magyar matematikus. Már négyéves korában kétjegyű számokat szorzott össze és önállóan felfedezte a negatív számokat. Szakterülete a

Tovább olvasom »